Family Mediation in 6 Steps | Éducaloi

Ha úgy érzi, hogy segítségére lehetek a vitás ügyében, keressen bizalommal:

Babirák Beáta, mediátor

Közvetítői igazolvány száma: K001354
IM nyilvántartási szám: T/003073

Tel: 06 30 241 8038
E-mail: babirakbea@mentatlon.hu

 

Mi az a MEDIÁCIÓ?

A mediáció a viták elrendezésének olyan alternatív békés módja, amelyben a szemben álló felek egy független és elfogulatlan szakértő személy (mediátor) segítségével, feszültségmentes környezetben hoznak létre egyezséget. Ez a konfliktuskezelési módszer gyorsabb, békésebb, hatékonyabb és költségkímélőbb, mint a hosszan tartó pereskedés.

A mediáció egy alternatív konfliktuskezelési módszer, melynek célja a kapcsolat javítása, vagy a kapcsolat korrekt lezárása, illetve átalakítása két (vagy több) fél között.

A mediációs ülésen minden fél elmondhatja, amit szeretne. Nincs tanácsadás, befolyásolás, nincs ítélkezés, igazságszolgáltatás, nem az okokat keressük, nem a múlttal foglalkozunk. A felek nem egymással, hanem a problémával állnak szemben, a cél a probléma közös megoldása. A mediáció segítséget nyújt a nehéz beszélgetésekhez a vitában álló felek között.

 

Ki a MEDIÁTOR?

A mediátor egy közvetítő személy, aki a konfliktusban álló felek által elmondottakat segít értelmezni, hogy mindenki ugyanazt értse azon, ami elhangzott. Független és elfogulatlan, egyik félhez sem fűzi sem kapcsolat, sem érdek. Pártatlan, semleges közvetítő, nem vonódik be a felek konfliktusába, hanem közöttük középen állva segíti elő azt, hogy mielőbb és minél jobban megértsék egymást. A mediátort törvény kötelezi titoktartásra, tanúként sem idézhető bíróságra. Az Igazságügyi Minisztérium közvetítői névjegyzékében szerepel.

A mediátor nem bíró, nem dönti el, hogy kinek van igaza. A mediációnak nem az a célja, hogy eldöntsük, kinek van igaza, vagy ki a hibás, hanem hogy olyan megoldást találjunk a problémára, ami mindenki számára elfogadható, tehát mindenki nyertesnek érezhesse magát.

A mediátor nem ügyvéd, feladatköre nem igényel jogi tudást, nem ad tanácsot, nem sugallja a feleknek a megoldást. A mediáció során a vitában álló felek maguk hozzák meg a döntést, tesznek vállalásokat. 

 

Hol alkalmazható a MEDIÁCIÓ?

  • válási, gyermekelhelyezési ügyekben
  • párkapcsolati viták esetén
  • gazdasági, üzleti jellegű viták esetén (pl. ingatlanokkal kapcsolatban)
  • szervezeten belüli, munkahelyi konfliktusok esetén
  • hagyatéki eljárás során az örökösök közötti viták esetén
  • kórház-beteg között
  • iskolában (pl. tanár-szülő, tanár-tanár, tanár-gyerek, gyerek-gyerek közötti viták esetén)
  • sportközösségben (pl. edző-szülő, edző-sportoló, edző-edző, sportoló-szakosztály közötti viták esetén)

 

Hogyan történik a MEDIÁCIÓS ÜLÉS?

  • Bevezető, szabályok, keretek tisztázása
  • Megszakítás nélküli idő (egymás perspektívájának meghallgatása minden fél számára)
  • Eszmecsere szabályozott keretek között
  • Témák összegyűjtése, amelyek fontosak minden félnek
  • Tárgyalás, opciók gyűjtése
  • Döntés
  • Megállapodás megírása

 

A mediáció JOGI alapjai

  • 2002. évi. LV. törvény a közvetítői tevékenységről
  • A közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009. (XII. 17.) IRM rendelet
  • 417/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet a közvetítői névjegyzék vezetéséről
  • 3/2006. (I. 26.) IM rendelet a közvetítői névjegyzékbe történő felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról
  • 17/2015. (VIII. 28.) IM rendelet a közvetítői igazolványról
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2008/52/EK Irányelve (2008. május 21.) a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól.

 

Mikor NEM alkalmazható a mediáció?

Van néhány kivétel, ahol nem folytatható le a mediációs eljárás. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 1 §. (3) bekezdésében tételesen felsorolja azokat az eljárásokat, melyeknél tiltja a mediációs eljárás lefolytatását.

A bíróság döntése szükséges a házasság érvényességének, illetve létezésének vagy nem létezésének megállapításához, továbbá érvénytelenítéséhez és felbontásához.

 

Nem lehet mediációs eljárást elkezdeni az alábbi esetekben:

  • apasági és származás megállapítás során
  • szülői felügyelet megszüntetését érintő gondnokság alá helyezés esetén
  • közigazgatási, sajtó helyreigazítási, végrehajtási tárgyú jogvitáknál

 

Nem alkalmas mediációra az ügy az alábbi esetekben:

  • már jogi eljárás van folyamatban
  • valamelyik félnek nem önkéntes a részvétele a folyamatban
  • a konfliktusban fennáll a veszélye az erőszaknak
  • valamelyik fél testi biztonsága veszélyben van
  • az álláspontok rendkívül merevek és szélsőségesek
  • a felek között nagy hatalmi különbségek állnak fenn
  • drog vagy alkohol fogyasztása esetén
  • bármilyen olyan okból, ahol a felek a tárgyalásra vagy a megegyezésre képtelenek

Ilyen esetekben, amennyiben ezen körülmények bármelyike a mediátor tudomására jut, kötelessége a folyamatot megszakítani.